Biztos, hogy biztos?
Az általam kedvelt passzívjövedelem-rendszer 3 lábból áll:
- Ingatlanbérleti díj
- Részvényosztalék
- Devizakereskedelem
Amikor környezetemben erről beszélek, rendszeresen felmerül a biztonság kérdése:
Több olyan embert is ismerek, akinek üresen álló lakása van. Kérdésemre, hogy miért áll üresen, miért nem adja ki bérbe, visszatérő válasz, hogy ki volt adva, de a bérlő lelakta, a közműdíjakat és a lakbért nem fizette és lelépett.
Való igaz, a pakliban ez is benne van, azonban erre megoldás az ingatlanbefektetés első számú szabálya:
Az ingatlanbefektetés sikerességét 3 dolog határozza meg, a hely, a hely és a hely.
Ezt igazolja, hogy amikor kicsit mélyebbre ások, mindig kiderül, hogy a lakás rossz helyen van, olyan helyen, ahol jellemzően megélhetési gondokkal küzdő emberek élnek, akiknek ebből kifolyólag gondot okoz a lakhatási költségek kifizetése.
A lehetőségek széles skáláján a fent említett eset az egyik szélsőség, a másik viszont amit a saját bőrömön tapasztalok: Első befektetési céllal vásárolt ingatlanom egy garázs, amit 2004. december. 5.-én, vasárnap adtam ki bérbe. (Azért tudom ilyen pontosan a dátumot, mert az a nap történelmivé vált, akkor volt a szavazás a kettős állampolgárságról.) Másnap, december 6.-án Mikulás ajándékként az Önkormányzattól megkaptam a használatba vételi engedélyt. A bérlőm előre kifizette a decemberi töredék hónapot plusz a 2005. első negyedévi díjat. (Azt mondta, hogy nem gatyázik havi fizetéssel, negyedévente fizet előre.) Azt a garázst azóta is ugyanaz a bérlő bérli, egyetlen napot nem állt még üresen, és mivel a bérlő nővére történetesen a szomszédom, így negyedév elején a nővéréhez jövet becsenget hozzám és a negyedévet kifizeti, így ez a garázs passzív jövedelem szempontjából felveszi a versenyt a bankbetétekkel.
A részvényosztalék és a devizakereskedelem esetén pedig mindig előjön a félelem, hogy elvesztik a pénzt, ezért inkább maradnak a biztos bankbetétnél. Erről a "biztonságról" olvastam a minap:
A ciprusi bankcsődről bizonyára Te is hallottál, amikor az Európai Unió egy bankja ment csődbe és a betétesek hoppon maradtak. Azonban van hazai példa is, a Soltvadkert és vidéke takarékszövetkezet csődje. Ez a pénzintézet a hazai betétek 0,18%-át kezelte!!!
Az Országos Betétbiztosítási Alap a jogszabályok alapján -mely jogszabályok a vágyott biztonság érdekében lettek megalkotva- kártalanításban részesítette a betéteseket. Ez az alap 10 év alatt összegyűlt pénzének harmadát el is vitte. (Az alapban gyűlő pénzt a pénzitézeteknek kell befizetniük betétgyűjtő tevékenységük alapján.) Ez alapján több, mint sejthető, hogy akár már egy kisebb középbank csődje sem lenne kifizethető. Ennyit a biztonságról, a hozamról meg annyit, hogy már közelíti a vicc kategóriáját.
Legyen szép napod!
Tóth István