Álljon itt a saját történetem arról, hogy hogyan kerültem kapcsolatba a devizakereskedelemmel.

(ez rámutat arra, hogy a félelem hogy tudná rossz irányba vinni az embert, ha nem győzi le)

 

Első találkozásom a devizakereskedelemmel akkor történt, amikor egészen más témában (kötvények) kutakodtam. Ennek során részt vettem egy fejtágítón, ahol az általam keresett kötvényről volt szó az előadás első részében. Következett a második rész a devizakereskedelemről.

Ekkor még nem igazán érdekelt a dolog, ezért csak felszínesen, előítéletekkel tele hallgattam az elhangzottakat. Ekkor jutott eszembe az, amit már említettem, hogy néhány évvel korábban egy devizakereskedő cég csődbe jutott és az ügyfelek pénze elveszett.

Ekkor még az egyetlen pozitívum az ajánló személye volt, egy olyan befektető, akit személyesen ismerek és aki már bizonyította, hogy ért a befektetésekhez. Ő azt mondta, hogy ezt a céget, mivel már 2 éve ügyfele és pozitívak a tapasztalatai, nyugodt lelkiismerettel tudja ajánlani.

Telt az idő, az általam keresett kötvény -mivel még tesztidőszakban volt- lekerült a napirendről. Az említett fejtágító után néhány héttel feliratkoztam egy hirlevél-sorozatra, aminek a küldője egy másik, már bizonyított befektető volt. Láss csodát, Ő is ugyanezt a devizakereskedő céget ajánlotta!

Ez már elgondolkodtatott...

Lévén, hogy a kötvény-biznisz parkolópályára került, új befektetés után kezdtem kutatni, így kezdtem utánajárni ennek a történetnek ----> Google.

A kereső számtalan találatot dobott ki, volt miből szemezni. A különböző blogokban kétféle véleménnyel találkoztam (nem meglepő módon) az egyik lefikázó, a másik pozitív volt.

A lefikázó vélemény és az emberbe genetikailag programozott érzelem (félelem a veszteségtől) elég volt ahhoz, hogy véleményt alkossak:

"Bolond leszek foglalkozni ezzel a marhasággal!! Hogyisne! Azért hogy megint pénzt veszítsek, mint korábban párszor? Szó sem lehet róla!"

 

Azonban eddigre már kellően megfertőzött a dolog, hogy ne hagyjon nyugodni, ezért utánajártam annak a bizonyos devizakereskedő cég csődnek, így tudtam meg, hogy nem szélhámosság, trükközés, szándékos sikkasztás állt a háttérben, hanem a kereskedés automatizálásából eredő hiba. No, ez már másképpen hangzott!

Aztán elgondolkodtam: létezik, hogy két, már eredményt felmutató befektető is olyan céget ajánl, amivel nem szabad foglalkozni? Az üzleti világban a hírnév, a rólad alkotott vélemény még a vagyonodnál is sokkal többet ér, ezért ezt kizártnak tartottam.

Ekkor jött az, ami a végső lökést megadta ahhoz, hogy korábbi véleményemet megváltoztatva belevágjak a kereskedésbe: Újra a Google keresőhöz fordultam és a blogokban a véleményeket olvasva arra koncentráltam, hogy az egyes vélemények tényekre vagy előítéletekre vannak-e alapozva.

És csoda történt...

A véleményeket könnyen tudtam kétfele csoportosítani: a negatívak feltételezésekre alapultak, a pozitívak tényekre. (Erről majd Te is meg fogsz győződni.) Így már sokkal tisztább lett a kép, ez adta meg a végső lökést a döntésemhez: belevágtam.

Persze itt leírva ez sokkal könnyebbnek látszik, mint a gyakorlatban: amikor a kereskedésre szánt pénzt utaltam -ma is kristálytisztán emlékszek rá- a gyomrom szó szerint remegett az idegességtől, pedig nem vagyok egy ideges tipus. (Egyszer egy véradáson a vérnyomásomat 120/80-nak mérve azt mondta az orvos: "Látom megnyugodott!" Az igazság az, hogy nem is voltam ideges.) Mi lesz, ha belebukok? Mi van, ha nincs ebből az egészből semmi? Szörnyű pillanatok voltak!

Szerintem nem kell ecsetelnem, hogy amikor nem akar az ember valamit, vagy fél valamitől (az érzelmei vezérlik), milyen könnyen tud, akár az utolsó pillanatban is visszatáncolni. Elég a legkisebb kifogás, máris megvan az indok, hogy miért lép vissza.

Szerencsére legyőztem a félelmemet és belevágtam, amit olyannyira nem bántam meg, hogy mai ismereteim birtokában már akkor remegne a gyomrom, ha valami miatt le kellene mondanom erről a lehetőségről. (A félelemérzet mellett a biztonság érzése is nagyon erős érzelem! Márpedig a tudat, hogy hónapról hónapra van bevételem, akkor is ha én nem vagyok aktív, hihetetlen biztonságérzetet tud adni!)

Utólag elképesztő még számomra is, milyen kicsin múlott, hogy ezt a biztonságot eldobjam magamtól: ha hagyom, hogy a félelem eluralkodjon rajtam, most nincs biztonság!

Zárásként még egy megjegyzés: Az utalás után megnéztem a számlakivonatom és felháborodtam az átutalás okán levont mondvacsinált díjak láttán, pedig ez még a tranzakciós illeték bevezetése előtt történt. Mivel a devizakereskedelem és a pénzügyi fedezet is külföldön van, így ezek alól a mondvacsinált díjak alól mentesülök, ami kifejezett öröm számomra. (Káröröm, hogy nem tudnak megsarcolni?)

 

Az érzelmek után következzenek a tények! Kattints ide!