Passzív jövedelem kiépítésekor elvem, hogy több típusú bevételből kell összeállnia a jövedelemnek. (Több lábon kell állni.) Ennek oka a biztonság: bármilyen oknál fogva az egyik jövedelem kiesik, akkor sem maradok bevétel nélkül. (másik ilyen elv, hogy egy-egy bevételtípussal csak addig foglalkozok intenzíven, amíg eléri a minimálbér szintjét.) Korábban már írtam, hogy amennyiben a havi jövedelmed nagyobb 200 000,- Ft.-nál (vagy az éves bevételed 2 400 000,- Ft.-nál) akkor az afölötti rész 10%-át fizesd be egy Tartós Befektetési Számlára. Ezúttal e számla felhasználásáról lesz szó, a "hagyományostól" eltérő gondolkodással.

A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) lényege, hogy minimum 25 000,- Ft. befizetésével nyitható (a befizetésnek felső határa nincs: mindegy mekkora összeget fizetsz be rá, a feltételek változatlanok, ellentétben a lakástakarékpénztári megtakarítással, amibe évi 240 000,- Ft.-nál többet nem érdemes befizetni, mert az afölötti részre már nem jár  a támogatás (kevesebbet meg azért, mert akkor nem tudod teljesen igénybe venni)).

Az első évben akár tetszés szerinti ütemezéssel, akár alkalomszerűen fizethetsz be pénzt, ezután pedig következik egy 5 éves időszak, melynek elteltével az elért pénzgyarapodásod eho és adómentessé válik. Ez azért fontos, mert az adómentesség következtében gyorsabban épül passzív jövedelmed.

Azért szeretem a TBSZ-t, mert magam döntök az általam befizetett pénz felhasználásáról, nincsenek kötöttségek: vehetek állampapírt, kötvényt, befektetési jegyet, részvényt stb., mindezt vegyesen is, nincs megszabva, hogy csak egyfajta értékpapírt vehetek.

Az eho és adómentességnél azért írtam pénzgyarapodást, mert nem csak a kamat és osztalék adómentes, hanem az árfolyamnyereség is (pl. részvény esetén).

Ezzel elértünk a passzív jövedelem második lábához: a részvényekhez. Ha most arra gondolsz, hogy olcsón venni és drágán eladni, akkor Te is "hagyományosan" gondolkodsz.

Részvénykereskedelemmel sokan megégették már a kezüket, "sikerült" jelentős veszteséget elérniük, ezért a mai napig sok ember a részvényeket "úri huncutságnak" tartja. Hiba. A másik hiba az, ha valaki a kereskedésbe a megfelelő ismeretek nélkül  vág bele az árfolyam-nyereség reményében. Szakismeret nélkül törvényszerű a bukás.

Való igaz, a kereskedésben is van lehetőség, bizonyos szabályok betartásával, de most nem arról lesz szó, hanem a részvények egy másik felhasználásáról, az osztalékokról.

Vannak olyan részvények, melyek osztalékával a banki kamatoknál magasabb hozamot lehet elérni. Az ehhez szükséges információkat össze lehet gyűjteni a Budapesti Értéktőzsde honlapjáról, vagy a köztévék teletextjének  oldalairól.

A bankok, pénzintézetek az általuk kínált pénzeszközök hozamát -törvényi kötelezettség miatt is- honlapjukon, ismertetőanyagaikban közzéteszik. Részvények esetében ezeket az információkat össze kell szedni. (Márcsak azért is mert a részvények ára állandóan változik.)

A hozam kiszámításához szükséges képletet megkapjuk az alapképletből:

Részvényárfolyam X hozam = osztalék

Ebből a hozamot megkapjuk, ha az egyenlet mindkét oldalát osztjuk a részvény árfolyamával:

Hozam = osztalék / részvényárfolyam =0,xx

A kapott értéket fel kell szorozni százzal, ezzel a hozam értékét megkapjuk százalékban, amit már össze lehet hasonlítani a banki kamatokkal.

Ha a fenti egyenletben lévő pirosbetűs linkre kattintasz (új ablakban fog nyílni), akkor el is végezhetsz egy próbaszámítást. Az oldal megjelenésekor a kereskedési adatok jelennek meg, ott a "Napi" fülre kattintva megjelenik a részvény aktuális árfolyama. A "Pénzügyi adatok" fülre kattintva, a 6. sorban ("Egy (törzs)részvényre jutó osztalék") az előző év eredménye után fizetett bruttó osztalék összege látható. Ezt kell osztani az aktuális árfolyammal, az eredményt pedig felszorozni százzal és már meg is van a hozam nagysága százalékban, ami már összehasonlítható a banki hozamokkal.

A lenti táblázatban összegyűjtöttem néhány tőzsdei cég utóbbi években fizetett osztalékát, ez irányadó lehet kiválasztani, melyik részvényekkel érdemes foglalkozni, azonban döntéshozatal előtt mindenképpen érdeklődj valamelyik brókercégnél, vagy az interneten a kiválasztott cég(ek) osztalékpolitikájáról, várható osztalékfizetésről.

A táblázat alatt az egyes oszlopok magyarázatát találod.

• Osztalék bruttó összege: Az adott évben, az előző év eredménye alapján fizetett osztalék összege adólevonás előtt.
• Osztalékadó %-ban: Az adott évben, a kifizetett bruttó osztalékból levonandó adó nagysága, százalékban. (Mértéke egységes, minden részvényre ugyanez az érték vonatkozik.)
• Osztalék nettó összege: A bruttó osztalékból az adó levonása után maradó forintösszeg.
• Legkedvezőbb lekötött betét bruttó mértéke (%): Az adott évben általam ismert legnagyobb banki kamat adózás előtti értéke, százalékban.
• Kamatadó (%): Az adott évben, a kifizetett bruttó kamatból levonandó adó nagysága, százalékban.
• Legkedvezőbb lekötött betét nettó mértéke (%): A bruttó osztalékból az adó levonása után maradó érték százalékban.
• "Beszálló ár":  A részvénynek az az árfolyama, amelynél a fizetett osztalék által elért hozam nagysága egyenlő az adott évben általam ismert legnagyobb banki kamattal. Ha az adott részvény árfolyama ennél az árnál alacsonyabb megfontolható a részvényvásárlás, ennél magasabb árfolyamnál azonban nem.

Van még egy-két dolog, ami miatt érdemesebb Tartós Befektetési Számlát nyitni:

• Akár befektetéssel kombinált életbiztosításban gondolkodsz, akár Önkéntes Nyugdíjpénztárban, a befizetéseidből mondvacsinált indokkal (pl. működési költség) levonnak néhány százalékot. Ez mindenképpen rontja a pénzed megtérülését. (Az Önkéntes Nyugdíjpénztári adókedvezményt pedig ugyanúgy igénybe tudod venni, ha Nyugdíj Előtakarékossági Számlát (NYESZ) nyitsz, ahol szintén nincs levonás a befizetésből.)
• A Tartós Befektetési Számláról 1+5 év után korlátlanul hozzáférsz a pénzedhez, az általa nyújtott előnyök igénybevétele után, míg befektetéssel kombinált életbiztosítás esetén 10 évet kell várni, Önkéntes Nyugdíjpénztár esetén pedig először 10 év után, majd azt követően 3 évente tudod adó és járulékmentesen felvenni a hozamot, viszont a tőke után még akkor is be kell fizetni a közterheket (adó, járulék).
• Életbiztosítás, Önkéntes Nyugdíjpénztár esetén nincs közvetlen beleszólásod ,hogy az általad befizetett pénzt mibe fektessék.

Dióhéjban ezt kell, ezt érdemes tudnod a részvényekről, osztalékokról, Tartós Befektetési Számláról. Legközelebb új lábat növesztünk a passzív jövedelemhez, addig is:

Legyen szép napod!

Tóth István.